Hagia Sophia vezetett túra soron kívüli belépéssel

Minden a Hagia Sophiáról

A Hagia Sophia Isztambul egyik leglátogatottabb látnivalója! Lenyűgözi Önt pompás építészetével, történelmével és hangulatával. A Hagia Sophia felfedezése során egymás mellett élheti át a keresztény és az iszlám történelmet!

A Hagia Sophia története

Az első Hagia Sophia bazilikaként épült fából készült tetővel, kőfalakkal és három hajóval az Artemisz-templom romjaira, észak–déli tájolással, a keleti kultúrákat megismerő bizánci építészek és tudósok hatására. Egy 9. századi bizánci kézirat szerint az első Hagia Sophia építésze Efratas volt. Bár ennek a templomnak ma már nincsenek meg a maradványai, a Hagia Sophia Múzeum raktárában található Megale Ekklesia bélyegek úgy vélik, hogy ehhez az első templomhoz tartoztak.

A Hagia Sophia teteje 381-ben egy felkelés során leégett. Később, a 404-es lázadás miatt teljesen leégett. II. Theodosius rendeletére a második Hagia Sophia építése 408-ban kezdődött, és a templomot 415-ben nyitották meg. Ezt a második templomot az 532-es Nika-felkelés pusztította el.

Erre a felkelésre követően a Hagia Sophiát harmadszor és utoljára építették fel. Ez az építmény, amely fennmaradt az építése óta, a harmadik szerkezet. Az építési folyamat 532-ben kezdődött, és a templomot 537-ben nyitották meg. A források szerint a Hagia Sophia megnyitásának napján Iusztiniánusz császár belépett a templomba, és a jeruzsálemi Salamon-templomra utalva ezt mondta: „Ó, Salamon! Felülmúltalak!”

Római és bizánci korszak

A Hagia Sophia a bizánci világ jelképe volt, amikor Isztambul (Konstantinápoly) volt a főváros. Ennek a csodálatos helynek a mai formáját I. Iusztiniánusz császár parancsára építették újjá, a világ legnagyobb katedrálisaként. A templom a 6. századra elkészült, még ha a megnyitását már alig várták is. Ma is bizánci mozaikjairól ismert.

A benyomás mindennél fontosabb, és a kupola szerkezete isteni érzést keltett a látogatókban, mintha az égboltról függne alá. Az ablakok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, és arany mozaikok díszítik őket. Ahogy a fény beárad az ablakokon, és megcsillan az arany mozaikokon, mennyei, spirituális hatást kelt.

Néhány évtizedig a Hagia Sophia a katolikusok ellenőrzése alatt állt, míg a bizánciak vissza nem szerezték a várost a 13. században.

Oszmán korszak

Az épület a századok során hűen tükrözi a különböző vallási változásokat azokon a földeken uralkodó császárok révén. 1453-ban, az oszmán hódítás nyomán a Hagia Sophia mecsetté vált, és egy nagy csillár, minaret és egy mihráb is került bele, amely Mekka irányát jelzi. A nyugati oldalon található két azonos minaret megbízásait valószínűleg II. Szelim vagy III. Murád adta, és a híres oszmán császári építész, Szinán a 1500-as években építette őket.

Török Köztársaság korszaka

1934-ben a Török Köztársaság elnöke, Mustafa Kemal Atatürk szekularizálta az épületet, 1935-ben pedig múzeummá alakították a látogatók számára. Ma az épület imádságra szolgál az isztambuliak és a világ minden tájáról érkező látogatók számára.

Ki alakította a Hagia Sophiát mecsetté?

Az utolsó ortodox szertartást a Hagia Sophiában 1453. május 28-án tartották, hogy bátorítsák a bizánci hadsereget. Az eseményen az államférfiak és a közönség, köztük a császár is részt vett. Egy nappal később Fatih Szultán Mehmet, aki délután vonult be a városba, a Hagia Sophiához ment, leszállt a lováról, és egy rövid időre belépett a Hagia Sophiába. Fatih Szultán Mehmet elrendelte a Hagia Sophia mecsetté alakítását.

Az oszmán korszakban, a 16. és 17. században, mihrábokat, szószéket és prédikációs teret adtak a Hagia Sophiához. A mecset külső megjelenésének legfontosabb változása négy minaret hozzáadása volt. A Hagia Sophiában Fatih Szultán Mehmet által az oszmán korszakban megkezdett helyreállítási munkákat a későbbi szultánok folytatták. A Hagia Sophia legfontosabb javításait a svájci Fossati fivérek végezték 1847–1849 között Abdulmecid szultán megbízásából. Az épület egyik legfontosabb oszmán kiegészítése a könyvtár volt, amelyet I. Mahmud szultán építtetett 1739-ben, az épület déli részén található két pillér között.

A Hagia Sophia 1934-ig mecsetként szolgált Isztambulban. 1934. szeptember 9-én az állam hivatalos lapja, a Cumhuriyet újság bejelentette, hogy a Hagia Sophia múzeummá válik. 1934. november 21-én megállapították, hogy a belépődíj 10 kuruş lesz, és a döntést 1934. november 24-én a kabinet véglegesítette. 1985-ben a Hagia Sophiát felvették az UNESCO Világörökségi Listájára. 2020-ban ismét mecsetté vált, és most imádságra nyitva áll.

Hagia Sophia érdekességek

• Görögül a Sophia bölcsességet jelent. Angolul a Hagia Sophiát a Szent Bölcsesség templomának is nevezik.

• Bár még két másik templomot is Szent Bölcsességként ismertek el, ma már csak a Hagia Sophia maradt fenn sértetlenül.

• Amikor mecsetté alakították, az oltárt, a harangokat, az áldozati edényeket és az ikonosztázt fátyollal takarták el.

• A Hagia Sophiát egy matematikus, egy tudós és egy fizikus tervezte.

• A Hagia Sophia kupolája hatalmas; a világon csak a római Pantheon kupolája valamivel nagyobb nála.

• 1935-ben Törökország első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elrendelte, hogy a Hagia Sophiát alakítsák múzeummá.

• A Hagia Sophia más isztambuli mecsetek számára is ihletet adott. Ezek egyike a Kék mecset.

• A Hagia Sophiában 40 ablak található a hívők ülőhelyeinek területén, és ez egy híres pont, amely a misztikus fény visszatükrözéséről ismert.

• A Hagia Sophiát 1000 éven át a keleti ortodox egyház egyik fontos helyszíneként tartották számon.

• A Hagia Sophiában keresztény és iszlám hatások egyaránt jelen vannak, és múzeumként működik.

• Amikor a Hagia Sophia templom volt, belül egy 50 láb magas ezüst ikonosztáz díszítette.

• Rendkívül nehéz volt megépíteni a Hagia Sophia kupoláját. Súlya miatt a falak kifelé kezdtek dőlni. Ennek megerősítésére támasztófalakat építettek.

• Amikor II. Mehmed szultán mecsetté alakíttatta a Hagia Sophiát, számos keresztény mozaikot és freskót vakolattal fedtek le, hogy az iszlám alakokat hangsúlyozzák.

• A Hagia Sophia olyan hatalmas és monumentális, hogy mérföldekről is látható.

• A Hódító Mehmed által használt kőágyúgolyók a Hagia Sophia bejáratánál láthatók.

• Történelmi jelentősége és építészeti sajátosságai miatt a Hagia Sophiát törésvonalak fölé építették. Egy földrengés romba döntheti az építményt. Az épületet javítani és megerősíteni kell.

A Hagia Sophia építészete

Hatalmas szerkezetével a Hagia Sophia a bizánci építészet, a keresztény mozaikok és az iszlám motívumok harmóniáját mutatja be. Minden részletével és lenyűgöző megjelenésével a Hagia Sophia építői nagyszerű misztikus örökséget hagytak a világnak.

Az épület szinte négyzetesnek tűnhet, de a keleti és nyugati oldalon található nagy félkupolák meghosszabbítják a tető hatását, így az inkább téglalap alakúnak látszik. Három hajója van, amelyeket oszlopok választanak el egymástól; fölöttük galériák találhatók, a két végén pedig hatalmas márványpillérek emelkednek, hogy megtartsák a kupolát. A kupola és az oszlopfő az épület fénypontjai.

A kupola óriási, mintha az égből függne alá. A kupola alján lévő ablakok szorosan helyezkednek el egymás mellett, vizuálisan azt sugallva, hogy a kupola alapja súlytalan, és alig ér az épülethez. Az ablakok annyira keskenyek, hogy a napsugarak az arany mozaikokra vetülnek, és inspiráló, isteni légkört teremtenek a bazilikában.

Az oszlopfők is megérdemlik a figyelmet, mivel ezek teszik egyedivé a Hagia Sophia építészetét. Az oszlopfő a klasszikus ión rendből származik, a római kompozit oszlopfő változatain és a bizánci találmányokon keresztül. Például a kosárfejezet fontos kézműves munka eredménye. A díszítő részletek a faragás nagyszerűségét mutatják. A kő mélyen kifúrt, így árnyékok keletkeznek a növényi díszítés mögött.

Ráadásul a lenyűgöző faragási technikák az épület más részein is láthatók. Az is kérdéses, hogyan maradhattak meg ezek a finom díszítő részletek évekig érintetlenül. Kétségtelen, hogy a felújítások és javítások folyamatosan életben tartják az épületet.

A Hagia Sophia mozaikjai

A művészettörténészek az épület gyönyörű mozaikjait tartják a legfontosabb ismeretforrásnak a 8. és 9. századi ikonoklazma utáni időszak mozaikművészetének állapotáról. Sajnos a legrégebbi mozaikok ismeretlenek az úgynevezett képrombolás miatti pusztulás következtében. Az ortodoxia helyreállításával a mozaikok ismét láthatóvá váltak, és az épületen megjelenő ismert alakok kezdetét jelentették, majd I. Bazileiosz és VII. Konstantin idején tovább gyarapodtak.

Számos gyönyörű mozaikot eltávolítottak vagy Velencébe szállítottak a 1204-es negyedik keresztes hadjárat során. 1453-ban, Isztambul (Konstantinápoly) oszmán ellenőrzése alá kerülése és a templomból mecsetté válás után a mozaikokat ismét befedték és vakolattal borították, hogy elrejtsék a keresztény és ortodox alakokat; iszlám alakokat és építészeti elemeket helyeztek el. A mozaikokat a Fossati fivérek a helyreállítás során tárták fel, akik másolatokat készítettek róluk a dokumentálás érdekében. De továbbra is fedés alatt maradtak egészen 1931-ig, amikor Thomas Whittemore vezetésével helyreállítási és feltárási program indult.

A leghíresebb mozaik a Hagia Sophia Császári Kapu mozaikja. Ez az ajtó kizárólag a császároké volt, és egykor a templom legpompásabb bejárata volt. A mozaik I. Leó császárt ábrázolja, fején glóriával, amint proskynesisben - tiszteletadási gesztussal - fordul Krisztus felé, aki ékköves trónon ül. Krisztus jobb kezével megáldja a császárt, bal kezében pedig egy könyvet tart, amelyen ez áll: „Béke Önnel. Én vagyok a világ világossága”. Krisztus mindkét oldalán alakok láthatók a medalionokban. Az egyikük Szűz Mária, a másik pedig Gábriel arkangyal. Ez az ábrázolás azt hivatott bemutatni, hogy a császár időtlen hatalma Krisztus áldásában részesülő alattvalóira is kiterjed.

Mi található a Hagia Sophia belsejében?

A Hagia Sophiában rengeteg látnivaló van a felső kupolától kezdve a padlón és a falakon át. A Hagia Sophia belsejében oszlopok, ajtók, márvány és különféle egyéb, a Kr. e. 5. századra visszanyúló korai civilizációkból származó leletek találhatók.

A mozaikok csodálatosak, és az épület olyan hatalmas, hogy az ember aprónak érzi magát mellette. A masszív faajtó a Császári Kapu, amelyen - amint fentebb említettük - csak a császár és családja léphetett be a bazilikába. Az ajtóról azt is beszélik, hogy Noé bárkájának fájából készült.

A mozaikok a bizánci korszak kiváló képviselői. A mecsetté alakítás után a mozaikokat befedték és vakolattal borították. A fedésnek köszönhetően a mozaikok még ma is kiváló állapotban vannak, arany részletekkel. Az egyik híres mozaik I. Leó császárt ábrázolja, amint térden állva Krisztus előtt, a másik pedig a Szűz Máriát a kis Jézussal az ölében. A kupolát tartó négy pendentíven négy szeráfmozaik is található (Isten hat szárnyú őrzőangyalai).

A felső galériában egy márványajtó is található, amely a teremgyűlésekhez szolgált be- és kijáratként. A felső emeleten I. Mahmut szultán megbízásából épített könyvtár található. Téglalap alakú helyiség, melynek falainak fele márvánnyal díszített, a másik felét pedig İznik-csempék borítják. A keleti falon I. Mahmut szultán „Osmanlı tuğrası”-jának (az oszmán szultánok kalligrafikus aláírásának) legszebb példája függ.

Az oszmán szultánok és családtagjaik sírjai szintén megtekinthetők a Hagia Sophia múzeumi részlegében. Mivel a Hagia Sophia három különböző vallást fogadott be - először a pogány vallási hiedelmeket, majd a keresztény ortodoxiát, végül az iszlámot - a Hagia Sophia egyedülálló helyet foglal el az emberiség hitéletének történetében.

Vannak más történetek is, amelyek még misztikusabbá teszik a Hagia Sophiát. A legenda szerint föld alatti alagutak kötik össze a Hagia Sophiát a Herceg-szigetekkel. Senki sem tudhatja biztosan, van-e ebben igazság, de az Ön feladata, hogy ezt és még többet felfedezzen a Hagia Sophiában.

Mi a Kicsi Hagia Sophia?

A Kicsi Hagia Sophia egy a Kék mecset közelében található templom, amely a nagy Hagia Sophiához hasonló építészeti részleteket mutat, mivel a bizánci korszakban Bizánc császára, Iusztiniánusz építtette.

Neve az oszmán uralom idején ragadt rá, amikor mecsetté alakították. Az oszmán díszítés stílusa a legfőbb hatás, amely megváltoztatta a belső kialakítását. Már nem láthatók benne a bizánci alakok vagy a kupola arany mozaikjai, de a 6. századból származó szép elemek a mecset egyes részein megmaradtak, például a bizánci oszlopfők vagy a szabálytalan nyolcszög alaprajz. Mégis biztosan élvezni fogja az oszmán-bizánci templom/mecset keverékét a Kicsi Hagia Sophiában.