Hagia Sophia vezetett túra sorban állás nélküli belépéssel

Minden, amit a Hagia Sophiáról tudni érdemes

A Hagia Sophia Isztambul egyik leglátogatottabb látnivalója! Lenyűgöző építészetével, történelmével és hangulatával biztosan elvarázsolja Önt. A Hagia Sophia felfedezése közben úgy érezheti, mintha a keresztény és az iszlám történelem egymás mellett kelne életre!

A Hagia Sophia története

Az első Hagia Sophia bazilikaként épült fából készült tetővel, kőfalakkal és három hajóval, az észak–déli irányban elhelyezkedő Artemis-templom romjain. Az építkezésre hatással voltak azok a bizánci építészek és tudósok, akik a keleti kultúrákat tanulmányozták. Egy 9. századi bizánci kézirat szerint az első Hagia Sophia építésze Efratas volt. Bár ebből a templomból ma már nincsenek fennmaradt maradványok, a Hagia Sophia Múzeum raktárában található Megale Ekklesia bélyegzőket úgy tartják, hogy ehhez az első templomhoz tartoztak.

A Hagia Sophia teteje egy 381-es felkelés során leégett. Később, a 404-es lázadás idején teljesen elpusztult. II. Theodosius császár parancsára a második Hagia Sophia építése 408-ban kezdődött, és a templomot 415-ben nyitották meg. Ezt a második templomot a 532-es Nika-felkelés pusztította el.

A felkelés után a Hagia Sophiát harmadszor és egyben utoljára építették újjá. A ma is álló épület a harmadik változat. Az építkezés 532-ben kezdődött, és a templomot 537-ben nyitották meg. A források szerint a megnyitás napján I. Justinianus császár belépett a templomba, és a jeruzsálemi Salamon templomára utalva így szólt: „Ó, Salamon! Felülmúltalak!”

Római és bizánci korszak

A Hagia Sophia a Bizánci Birodalom jelképe volt, amikor Isztambul (Konstantinápoly) volt a főváros. A ma látható formáját I. Justinianus császár parancsára építették újjá, mint a világ legnagyobb katedrálisát. A templom a 6. században készült el, még akkor is, ha sokáig csak álomnak tűnt a megnyitása. Ma is híres bizánci mozaikjairól.

A térélmény mindennél fontosabb volt, és a kupola szerkezete olyan hatást keltett a látogatókban, mintha a mennyből függne alá. Az ablakok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, és arany mozaikok díszítik őket. Amikor a fény beáramlik az ablakokon és megcsillan az arany mozaikokon, mennyei, spirituális hangulatot teremt.

Néhány évtizeden át a Hagia Sophia a katolikusok irányítása alatt állt, egészen addig, amíg a bizánciak a 13. században vissza nem foglalták a várost.

Oszmán korszak

Az épület az évszázadok során minden vallási változást tükröz, amelyet az e területeket uraló császárok és uralkodók hoztak. 1453-ban, az oszmán hódítás után a Hagia Sophia mecsetté vált: hatalmas csillárt, minaretet és egy mihrábot helyeztek el benne, amely Mekka irányát jelzi. A nyugati oldalon álló két azonos minaretet valószínűleg II. Szelim vagy III. Murád rendelte meg, és a híres oszmán udvari építész, Mimar Sinan építette a 1500-as években.

A Török Köztársaság korszaka

1934-ben a Török Köztársaság elnöke, Mustafa Kemal Atatürk szekularizálta az épületet, majd 1935-ben múzeummá alakították a látogatók számára. Ma az épület ismét imádkozóhely, amely Isztambul lakóit és a világ minden tájáról érkező látogatókat egyaránt fogadja.

Ki alakította mecsetté a Hagia Sophiát?

Az utolsó ortodox szertartást a Hagia Sophiában 1453. május 28-án tartották, hogy bátorítsák a bizánci hadsereget. Az istentiszteleten államférfiak és a lakosság is részt vett, köztük a császár. Egy nappal később Fatih Sultan Mehmet, aki délután vonult be a városba, a Hagia Sophiához ment, leszállt a lováról, és rövid időre belépett az épületbe. Fatih Sultan Mehmet elrendelte, hogy a Hagia Sophiát alakítsák mecsetté.

Az oszmán időszakban, a 16–17. században mihrábot, szószéket és prédikáló emelvényt adtak hozzá a Hagia Sophiához. A mecset külső megjelenésének legfontosabb változása a négy minaret hozzáadása volt. A Fatih Sultan Mehmet által megkezdett felújítási munkákat későbbi szultánok folytatták. A legjelentősebb restaurálásokat a svájci Fossati testvérek végezték 1847–1849 között Abdulmecid szultán megbízásából. Az oszmán korszak egyik fontos kiegészítése az 1739-ben, I. Mahmud szultán által építtetett könyvtár volt, amely az épület déli részén, két pillér között található.

A Hagia Sophia 1934-ig mecsetként működött Isztambulban. 1934. szeptember 9-én az állami napilap, a Cumhuriyet bejelentette, hogy a Hagia Sophia múzeummá válik. 1934. november 21-én határozták meg a belépődíjat 10 kuruşban, majd a döntést november 24-én a kormány hivatalosan is elfogadta. 1985-ben a Hagia Sophia felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. 2020-ban ismét mecsetté vált, és ma újra nyitva áll az imádkozók előtt.

Érdekességek a Hagia Sophiáról

• Görögül a „Sophia” bölcsességet jelent. Angolul a Hagia Sophiát gyakran a Szent Bölcsesség templomának nevezik.

• Bár korábban két másik templomot is Szent Bölcsességnek hívtak, ma már csak a Hagia Sophia maradt fenn.

• Amikor mecsetté alakították, az oltárt, a harangokat, az áldozati edényeket és az ikonosztázt függönnyel takarták el.

• A Hagia Sophiát egy matematikus, egy tudós és egy fizikus tervezte.

• A Hagia Sophia kupolája hatalmas; a világon csak a római Pantheon kupolája valamivel nagyobb.

• 1935-ben Törökország első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elrendelte, hogy a Hagia Sophiát múzeummá alakítsák.

• A Hagia Sophia több isztambuli mecset számára is inspirációt jelentett, például a Blue Mosque számára.

• A Hagia Sophiában 40 ablak található azon a részen, ahol a hívők ülnek; ezek a misztikus fényhatásukról híresek.

• A Hagia Sophia 1000 éven át az ortodox kereszténység egyik legfontosabb központja volt.

• A Hagia Sophia keresztény és iszlám hatásokat egyaránt hordoz.

• Amikor a Hagia Sophia templom volt, belsejét egy 15 méter magas ezüst ikonosztáz díszítette.

• A kupola megépítése rendkívül nehéz volt. Súlya miatt a falak kifelé kezdtek dőlni, ezért támasztófalakat építettek.

• Amikor II. Mehmed szultán mecsetté alakította a Hagia Sophiát, sok keresztény mozaikot és freskót vakolattal fedtek be.

• A Hagia Sophia olyan hatalmas, hogy mérföldekről is látható.

• A Hagia Sophia bejáratánál ma is láthatók azok a kő ágyúgolyók, amelyeket a Hódító Mehmed használt.

• Történelmi jelentősége és építészeti kihívásai miatt a Hagia Sophia törésvonalak közelében áll. Egy erős földrengés súlyosan károsíthatja az épületet, ezért folyamatos megerősítésre van szükség.

A Hagia Sophia építészete

Gigantikus méretével a Hagia Sophia a bizánci építészet, a keresztény mozaikok és az iszlám motívumok harmonikus találkozását mutatja be. Minden részletében lenyűgöző, és egyedülálló misztikus örökséget hagyott a világra.

Az épület első pillantásra majdnem négyzet alakúnak tűnik, de a keleti és nyugati oldalon található hatalmas félkupolák meghosszabbítják a tető hatását, így inkább téglalap alakúnak látszik. Három hajó húzódik benne, amelyeket oszlopok választanak el, felettük karzatokkal, a kupolát pedig mindkét oldalon hatalmas márványpillérek tartják. A kupola és az oszlopfők az épület leglátványosabb elemei.

A kupola hatalmas, mintha a mennyből függne alá. Az alján elhelyezkedő ablakok szorosan egymás mellett sorakoznak, így optikailag azt a hatást keltik, mintha a kupola alig érintkezne az épülettel. A keskeny ablakokon beszűrődő napfény az arany mozaikokra vetül, inspiráló és szinte mennyei hangulatot teremtve a bazilikában.

Az oszlopfők szintén figyelemre méltók, hiszen ezek adják a Hagia Sophia építészetének egyediségét. A fejezetek a klasszikus ión oszloprendből fejlődtek ki, római és bizánci hatásokkal. A kosárfejezet például kiemelkedő kézműves munka. A részletgazdag díszítés a faragás mesterségbeli tudását mutatja: a kő mélyen kifúrt, így árnyékok jelennek meg a növényi díszítések mögött.

Hasonló faragási technikák az épület más részein is láthatók. Az is csodálatra méltó, hogy ezek a finom részletek évszázadokon át megőrizték szépségüket. A folyamatos felújítások és restaurálások segítenek abban, hogy az épület továbbra is fennmaradjon.

A Hagia Sophia mozaikjai

A művészettörténészek szerint az épület lenyűgöző mozaikjai jelentik a legfontosabb forrást a mozaikművészet állapotának megértéséhez az ikonrombolás utáni 8–9. században. Sajnos a legkorábbi mozaikok az ikonoklasztikus pusztítás miatt elvesztek. Az ortodoxia újbóli megerősítésével azonban ismét megjelentek a mozaikok, és Basiliosz I. valamint VII. Konstantin idején tovább fejlődtek.

A negyedik keresztes hadjárat idején, 1204-ben sok gyönyörű mozaikot eltávolítottak vagy Velencébe szállítottak. 1453-ban, amikor az oszmánok elfoglalták Isztambult (Konstantinápolyt) és a templom mecsetté vált, a mozaikokat ismét bevakolták, hogy eltakarják a keresztény alakokat; helyükre iszlám motívumok és építészeti elemek kerültek. A Fossati testvérek a restaurálás során feltárták és lemásolták a mozaikokat, de azok 1931-ig fedve maradtak, amikor Thomas Whittemore vezetésével megkezdődött a helyreállítás.

A legismertebb mozaik a Hagia Sophia Császári Kapujának mozaikja. Ez a kapu kizárólag a császárok számára volt fenntartva, és egykor a templom legpompásabb bejárata volt. A mozaik VI. Leó császárt ábrázolja, glóriával a feje fölött, amint hódolattal tiszteleg Krisztus előtt, aki drágakövekkel díszített trónon ül. Krisztus jobb kezével áldást ad a császárra, bal kezében pedig egy könyvet tart ezzel a felirattal: „Béke legyen veletek. Én vagyok a világ világossága.” Krisztus két oldalán kör alakú medalionokban két alak látható: Szűz Mária és Gábriel arkangyal. A jelenet az uralkodó hatalmát és Krisztus áldását jelképezi.

Mi található a Hagia Sophia belsejében?

A Hagia Sophiában rengeteg látnivaló várja Önt a hatalmas kupolától kezdve a padlón és falakon át egészen az ősi emlékekig. Az épületben oszlopok, kapuk, márványdíszek és más, akár i. e. 5. századból származó műtárgyak is találhatók.

A mozaikok lenyűgözőek, az épület mérete pedig olyan hatalmas, hogy az ember szinte aprónak érzi magát benne. A hatalmas fa Császári Kapun – ahogy fentebb említettük – egykor csak a császár és családja léphetett be a bazilikába. A legenda szerint a kapu Noé bárkájának fájából készült.

A mozaikok a bizánci korszak kiváló példái. Amikor az épület mecsetté vált, a mozaikokat bevakolták. Ennek köszönhetően azonban ma is kiváló állapotban maradtak fenn, arany részleteikkel együtt. Az egyik híres mozaik VI. Leó császárt ábrázolja térdelve Krisztus előtt, egy másikon Szűz Mária látható a gyermek Jézussal az ölében. A kupolát tartó négy pendentívben négy szeráf – hat szárnyú angyal – mozaikja található.

A felső karzaton egy márványajtó vezet a tanácskozókamrákhoz. Az emeleten található egy könyvtár is, amelyet I. Mahmud szultán parancsára építettek. Téglalap alakú helyiség, falainak alsó felét márvány borítja, a felső részt pedig Iznik-csempék díszítik. A keleti falon látható I. Mahmud szultán egyik legszebb „Osmanlı tuğrası” példája – az oszmán uralkodók kalligrafikus aláírása.

Az oszmán szultánok és családtagjaik sírjai szintén megtekinthetők a Hagia Sophia múzeumi részében. A Hagia Sophia három különböző vallás történetét fogadta be: először pogány hiedelmeket, majd keresztény ortodoxiát, végül az iszlámot – ezért különleges helyet foglal el az emberiség vallástörténetében.

A Hagia Sophiához számos legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint föld alatti alagutak kötik össze a Hagia Sophiát a Herceg-szigetekkel. Hogy ez igaz-e, azt senki sem tudja biztosan – talán Ön fedezi fel a választ, amikor ellátogat ide.

Mi az a Little Hagia Sophia?

A Little Hagia Sophia egy templom, amely a Blue Mosque közelében található. Építészeti részletei sokban hasonlítanak a nagy Hagia Sophiára, mivel a bizánci korszakban, I. Justinianus császár idején épült.

Nevét az oszmán uralom idején kapta, amikor mecsetté alakították. Belső terét jelentősen befolyásolta az oszmán díszítési stílus. A kupolában már nem láthatók bizánci alakok vagy arany mozaikok, de néhány 6. századi elem megmaradt, például a bizánci oszlopfők vagy a szabálytalan nyolcszög alaprajz. A Little Hagia Sophia ma is különleges élményt nyújt az oszmán és bizánci templom/mecset építészet egyedülálló keverékével.